Tanuljunk humorral, avagy meme az iskolában

Tanuljunk humorral, avagy meme az iskolában

Az utóbbi hetekben az iskolában (és más ELTE épületben) járva egy különös dolog keltette fel a figyelmemet. Memek (ejtsd. mémek) lepték el a folyosókat, eddig még soha nem látott mértékben. Aki bármennyire is jártas az internetes kultúrában, az pontosan tudja, miről van szó (ha valami csoda folytán a kedves olvasó még nem hallott volna róla: Egy-egy kép, melyet felirattal egészítünk ki).

A memek célja, hogy asszociációink által, egy-egy témakörben humorral adjanak át számunkra bizonyos információkat, egyéni véleményeket, vélekedéseket vagy bármely témában való gondolatokat. Ezt az alapgondolatot pedig némileg módosítva egy érdekes eszközt tarthatunk a kezünkben, mely az oktatásban is (kreativitásunktól függően) szerepet kaphat.

Az iskola életében, a különböző programok promotálásában én igen hatékony szerepét látom, hiszen egyszerű és figyelmet felkeltő eszközről beszélünk. A tanítási órákon, például történetelem vagy irodalom órán egy arcképpel kiegészített információ átadása, a természettudományos tárgyak esetén pedig egy-egy jelenség vagy asszociatív (metaforikus) motívum szintén (természetesen releváns) információval való megjelenítése. A képeket és a hozzájuk tartozó szövegeket egyszerűen elemezhetjük, illetve az egyes munkákból következtetéseket vonhatunk le.

A humor segítségével a diákok könnyebben jegyzik meg az adott tartalmakat. a rövid szöveg (esetleg mozaikszót) pedig könnyen megjegyezhető, a képek segítségével pedig egy adott tananyagrészhez, emberhez, jelenséghez egyszerűen kapcsolható, a vizuális tanulást előnyben részesítők számára pedig külön segítséget is jelenthet. Ezeket a diákok saját maguk is (online vagy offline formában) elkészíthetik, majd ezeket ki is nyomtathatják, majd kedvük szerint szórhatják szét az egész osztályközösségben (és a világhálón is).

Természetesen ez az online formából indult képes-szöveges akció sokak nemtetszését válthatja ki, de véleményem szerint a megfelelő koordinálással és a megfelelő mennyiségű kiragasztással még ezek is háttérbe szoríthatóak, így pedig a digitális világ egyik érdekes termékével lehetünk gazdagabbak, mely saját képünkre formálva, az iskolai oktatást teszi némi humorral is színesebbé.

Íme egy igen egyszerű példa (Kép forrása: http://allimckee.com/miscellaneous/the-tree-of-inner-strength.):

"Good Guy Tree, lets you live."

Speaking Exchange, avagy Tanuljunk az idősebbektől!

Speaking Exchange:

Tanuljunk az idősebbektől!

Számos különböző módszer segítségével tanulhatunk nyelvet, akár az iskolában vagyunk, akár azon kívül szeretnénk tudásunkat fejleszteni. A CNA nyelviskola ennek egy új, mind pedagógiai, mind emberi szempontból elismerésre méltó módját találta ki. Ez pedig a „Speaking Exchange”.

Az alapötlet, hogy az angolul tanulni vágyó embereket összehozzák az otthon unatkozó idősebb generációval. Ez számos szempontból egy kiváló újítás, hiszen a fiataloknak lehetőségük adódik olyan emberektől tanulni a nyelvet, akik ezt anyanyelvi szinten beszélik, az idősebbeknek pedig lehetőségük adódik elűzni unalmukat, elütni fölös idejüket, mindeközben pedig új ismeretségekre, barátokra tehetnek szert (ami természetesen a másik oldalon ülőkre is igaz). Egymással megismerkedve mesélik el történeteiket, beszélnek mindennapi dolgaikról, az őket foglalkoztató témákról, nevetnek és mindeközben (vélhetően) boldogabbá válnak s szocializálódnak egy meglehetősen biztonságos közegben. Megvalósításához pedig elég egy számítógép és egy webkamera, az internet segítségével pedig már kapcsolódhatunk is, akár a föld másik oldalán élő, beszélgetőpartnerünkhöz.

Pedagógiai szempontból számos ponton hasznosítható alapötletről beszélünk. Először is segít minket szocializációnkban, (angol nyelvi) kommunikációs készségünk javításában, ahol természetesen, élő módon valósulhat meg mindez.  Közelebb hozza hozzánk a világháló nyújtotta lehetőségeket (fejleszti digitális kompetenciáinkat), hiszen az ember nem minden nap beszélhet olyan idegenekkel, akikkel talán soha az életben nem lesz alkalma találkozni. Mindezek mellett pedig segíthet önbecsülésünk, motivációnk javításában is, az egyéneknek számos sikerélményt is biztosíthat.

A tanórákon a jövőben a diákok reflektálhatnak hasonló élményeikre, gondolataikat, fejlődésüket, véleményüket papírra is vethetik, illetve a technikai eszközök segítségével részleteket is mutathatnak ezekből a beszélgetésekből. A módszer továbbgondolásaként én elképzelhetőnek tartom ennek a beszélgeti formának bármely tanulási órán való hasznosítását, akár a tehetséggondozás segítésének is lehetne egyik eleme.

A Speaking Exchange egy igen hatékony gyakorlati nyelvtanulási módszer mely a konstruktivizmus és a konnektivizmus elemeit is hasznosítja, melyeket a CNA kereteibe foglalva minden tanulni és ismerkedni vágyó ki is próbálhat (egyelőre még a béta verzióban, mely által saját ötleteinknek is hangot adhatunk). Azt hiszem a jövőben számos hasonló lehetőséggel fogunk találkozni.

És végül egy link, hogy videón is láthassátok, hogyan is működik mindez: http://www.cna.com.br/speakingexchange/

Prezi és a pedagógia szak

A múlkori Prezi.com főhadiszállás látogatása mély benyomást tett rám. Elhangzott, hogy a Prezi legfőbb képpen műszaki végzettségű fiatalokat alkalmazz, de ezen kívül még gyakran dolgozik velük pszichológus, és más bölcsész szakos is. A látogatás után felmerült bennem, hogy a pedagógia végzettséggel, hogyan lehetne segíteni, kiegészíteni a Prezi csapatát. Van-e rá lehetőség, hogy pedagógia szakosként náluk elhelyezkedni?

Miáltal a Prezi egy oktatási célú program, az oktatás segítése a cél szerintem szükséges a fejlesztők csapatába legalább egy olyan személy, aki pedagógiai, tanulási tudással is rendelkezik, nem csak tapaszalattal. Az előadás alapján az angol nyelv az egyik legfőbb feltétele a jelentkezésnek, persze a diploma mellett. Személy szerint úgy gondolom, hogy nagyobb sikereket tudnának elérni, hogy ha az oktatás egy szegmensével együtt dolgoznak (legalább ötletelés szintjén), mert úgy jobban tudják elérni, kielégíteni az igényeket, bele látnak a mindennapi használatába, problémákkal egy másik szemszögből. Persze nem elengedhető az a tény, hogy nem csak mindig új elemmel kell kibővíteni egy programot, hanem tökéletesíteni is.

A tapasztalataim alapján nem mondhatom ki, hogy a magyar közoktatás alapvető eszköze lenne a Prezi. Pedig nagyon látványos lenne ha az általános iskolában a  felső évfolyamokon ez által mutatnák be a történelem, földrajz vagy bármilyen tananyagot. Saját tapasztalat alapján a középiskolai tanulmányaim alatt történelem órán sokkal jobban élveztük volna az anyagot, mint a prezentációk alatt, amely nagyon monotón volt és érdektelen. Ezért is lenne szerintem hasznos egy a magyar felsőoktatásban tanult pedagógia vagy tanár szakossal is együtt dolgozni, mert ők olyan ötletekkel állhatnának elő, amely talán másoknak eszébe se jutna.

Ha lehetek olyan bátor lenne egy-két ötletem a Prezihez. Az egyiket az előadásra utalva tenném. Elhangzott, hogy figyelik, hogy az egyes felhasználók milyen gyorsan jutnak el oda, hogy tökéletes prezit készítsenek. Szerintem nagyon jó lenne ha visszajelzést lehetne kapni, ha prezi készítés során visszajelzéseket kapnának a felhasználók, vagy legalább az elkészült prezire jönne egy kedves pár soros visszajelzés. Tudom, hogy ez nagyon nehéz létrehozni, sőt szinte lehetetlen. De személy szerint számomra kellett volna egy két mondat, amely elmondja, hogy "ez jó prezi lett, de mi lenne ha kipróbálnám az XY-t". Egy másik lehetőség lehetne, hogy ha a magyar közoktatásban dolgozó tanároknak a Prezi által jóváhagyva tovább képzéseket kellene tartani, hogy jobban elterjedjen, a közgondolkodásban legyen, tudják használni és ne legyen ellenérv, hogy de “én öreg vagyok ehhez”.

Sajnos annyira nem mertem mélyebben belegondolni, hogy milyen lehetőségek lennének jók, mert ahhoz rendszer szinten kellene látnom a programot. A Prezit nagyon hasznosnak találom és szívesen dolgoznék velük, hogy én is részese legyek egy olyan csapatnak, amely segíti előrébb vinni az oktatást, a közös tudást.

Forrás: Prezi.com meglátogatása, saját ötletek, benyomások

Az én digitális tolltartóm

A rövid bemutatóval a már említett digitális tolltartó témakörét szeretném kibontani a források felhasználásával, előnyökkel és hátrányokkal. Az autentikusság kedvéért - természetesen - preziben.

Jump!

Google Art Project... irodalomórára is!

Szinte minden nap használjuk a Google szolgáltatásait, legyen szó keresőről, driveról, postafiókról, de senkit nem hallottam még a Google művészeti szolgáltatásáról (Google Art Project) beszélni, pedig egy olyan projektről van szó, amely nemcsak műkedvelőknek, hanem pedagógusoknak, diákoknak is hasznos lehet, legyen szó gyűjtőmunkáról, tanórára való felkészülésről, vagy a tanórák változatosabbá tételéről az internet segítségével elérhető gyűjtemények használatával.

http://www.google.com/culturalinstitute/project/art-project oldalon keresgélhetünk a különböző neves múzeumok gyűjteményei között, rákereshetünk alkotókra is, így kidobja az oldal azoknak a múzeumoknak a nevét, ahol a keresett személytől nézhetünk meg képeket.

Egyik kedvenc festőm, Gustav Klimt képek fellelhetősége és az alkotások

 A honlap egyik legnagyobb előnye, hogy bizonyos képeket olyan részletességgel, olyan nagyításban nézhetjük meg, amelyet egy élő múzeumi látogatáson nem szabad, vagy nem is tudunk megtenni. Érdemes időt szánni a rengeteg festmény, szobor, műtárgy megtekintésére; kedvenceinkből saját galériát is összeállíthatunk (My Galleries), és meg is oszthatjuk másokkal – pedagógusként saját kollégáinkkal, vagy diákjainkkal egy téma feldolgozását segítve, színesítve, vagy diákjaink megoszthatják egymással saját összeállított, tematizált gyűjteményüket. 

Rengeteg szót ejthetnénk bizonyos neves múzeumok gyűjteményeiről, de én most leginkább a magyar múzeumokra fókuszáltam,- mivel az egy könnyebben megfogható, kisebb szelete az oldalnak-, és azok tanórán való felhasználhatóságának lehetőségein gondolkoztam. Az oldalon kutatva úgy gondolom, a fent említett feldolgozásra saját kreativitásunk (és természetesen az a tény, hogy a múzeumok nem minden egyes műve található meg) szabhat csak határt.

Magyar Nemzeti Galéria

 Habár a múzeumokról gyakran a festmények jutnak eszünkbe, az Art Project adta lehetőségeket első gondolatainkkal ellentétben nemcsak művészettörténet vagy rajzórán használhatjuk, hanem pl. irodalom vagy történelemórán. A tárgyakhoz köthető feladatokhoz ajánlani tudnám a Petőfi Irodalmi Múzeum műtárgyait, amelyek között megtalálhatjuk pl. Jókai Mór egyik eredeti levelének digitalizált változatát, vagy Ady Magyar Királyi Államvasutak éves bérletét 1912-ből saját kézzel írt aláírásával. Egy-egy ilyen érdekesség feldolgozása (pl. egy vita, vagy pl. egy levél mondanivalójának szerepjátékban való megelevenítése) sokkal közelebb hozza az egyes költőket a diákokhoz, megismerik az általuk csak könyvből ismert személyek egy másik oldalát, sokkal könnyebben fogadják be az információkat, mintha csak egy életutat elolvasnának. Történelemórához a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi tárgyait csodálhatjuk meg, és találhatunk ki feladatokat. A http://www.google.com/culturalinstitute/collection/hungarian-national-gallery?projectId=art-project linkre kattintva pedig a Nemzeti Galéria történetét olvashatjuk el, egy kattintással elérhetjük a hivatalos oldalát, miközben jobb oldalon az alkotások között nézelődhetünk. 

Street view lehetőséggel virtuális sétát tehetünk bizonyos múzeumokban. Ez a funkció használatát tekintve nagyon hasonló a Google Maps Street view lehetőségéhez. Pedagógusoknak ezt a lehetőséget is érdemes kihasználniuk, kvázi egy kiállítás látogatást tehetnek meg, miközben a diákjaikkal nem hagyják el a termet. Kevés az esélye, hogy a gyerekek eljutnak akár egy távoli ország érdekes kiállítására, így a távolság a virtuális sétának köszönhetően pár kattintással legyőzhető, és különböző feladatokkal izgalmassá és emlékezetessé tehető (pl. egy bizonyos kép, tárgy, képrészlet stb. megkeresése, feladatok csoportos megoldása, vagy Habók Lilla (2011) írása alapján gyűjtőmunkákhoz, tárgytól független iskolai vetélkedőkhöz, művészettörténeti illetve irodalom órai felhasználáshoz is használhatjuk, mind a virtuális séta lehetőséget, mind a műalkotások gyűjteményét.

Felhasznált irodalom:

http://m.szepmuveszeti.hu/hirek/magyar-muzeumok-a-google-globalis-virtualis-muzeumaban-egy-kattintasnyira-a-vilag-hires-festmenyeitol-es-mutargyaitol-295

Habók Lilla (2011): Egyetemes és magyar művészeti képadatbázisok. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Infokommunikációs módszerek a tanításban. Raabe Kiadó, Budapest

http://www.google.com/culturalinstitute/collection/hungarian-national-gallery?projectId=art-project

http://www.google.com/culturalinstitute/project/art-project

A félév fogalomtérképe

A források és az órán elhangzottak felhasználásával készítettem egy fogalomtérképet a félévről, hogy összefoglaljam a tanultakat. Választott eszközöm ehhez a MindMeister fogalomtérkép készítő program. Enjoy!

http://www.mindmeister.com/412234610/informatika-az-oktat-sban

Vigyázat: Nagy a térkép. Sok fogalomnak kellett helyet kapnia :)

Twitterhasteg elemzés avagy a #Problem Based Learning

Egy Twitterhasteg elemzés valószínűleg minden esetben kifejezetten érdekes tapasztalat. De ha az ember még életében nem látott Twitter-felületet, és a címben szereplő kifejezést is csak azért tanulta meg, hogy beleírhassa egy blogbejegyzés címébe, akkor az élményt akár még sokkolónak is nevezhetjük. Mivel ez a felület számomra újdonságot jelentett, és amúgy is nehezen ismerem ki magam az ehhez hasonló (és másmilyen) rendszerekben, megeshet, hogy olyan információkat is leírok, amik egy gyakorlott felhasználó számára evidensek, így nem lenne fontos megemlíteni őket. Ezért előre is elnézést kérek.

Az elemzés témáját adó kulcsszó kiválasztása nem okozott gondot, mivel az szinte magától talált rám. Amikor először rákerestem a hashtag szó jelentésére, rögtön egy tanároknak összeállított értelmező cikkbe botlottam bele. Ez több felsorolást is tartalmaz népszerű oktatási témájú hashtag-ekkel. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy rögtön az első Popular hashtags listán 7. helyen szerepel a project-based learning, ami szakdolgozati témám, a problem based learninget magába foglaló nagy módszertani halmaz megnevezése. Megörültem, és rögtön tettem egy keresési próbát a problem based learning hashtag-gel is. Rengeteg találat… Ezen komolyan megdöbbentem, miután itthon alig találni ezzel kapcsolatban szakirodalmat, és még tanári berkekben is többnyire csak kérdő tekintetek lesnek rám, ha megemlítem a diploma-munkám témáját, itt a Twitteren pedig a professzortól a „civileken” át az általános iskolás tanítónéniig rengetegen megemlítik ezt, mint köztudatban élő módszert.

Ahogy beírtam a #problem based learning varázsszót, rögtön megjelent körülbelül 20 ezzel kapcsolatos tweet. Ezek a legnépszerűbbek a témában. Az elsőt a 2000-ben megalapított CommLab India nevű eLearning szolgáltató cég osztotta meg. A beágyazott link egy blogbejegyzéshez navigál, amely 2014 január 10-én jelent meg a cég saját blogján, E-learning foreffective problem based learning címmel. A cikk általam is ismert információkat közöl a PBL módszerről, illetve hangsúlyozza az eLearning-gel való összekapcsolás nyújtotta hasznos lehetőségeket.

Egy júliusi tweet inspiráló címszavakat (PBL, MOOC, Collaborating…) halmoz egymásra egy posztban, és egy a MOOC-cal foglalkozóoldalra irányít.

Egy lejjebb megjelent tweet különösen hasznos lehet majd a későbbiekben a szakdolgozatom megírásakor. Címe alapján a belinkelt cikk a projekt- és a probléma alapú tanulás sajátosságait veti össze. Ez az összehasonlítás előkelő helyet foglal el a szakdolgozatom tartalomjegyzékében. Külön meglepetés, hogy a cikk nem csak az említett két módszerrel foglalkozik, de szót ejt a „valami alapú tanulás” egyéb ágazatairól is. A felsorolásban megtalálhatók olyanok is, amikről magyar nyelvű szakirodalomban még soha nem olvastam, mint például a Design-based learning, vagy a Studio-based learning.

Egy tweet-ben nagyon inspiráló Youtube videót találtam, „Why I hate school but love education” címmel. Azt hiszem sokan a pedagógia szakról magunkra ismerhetnénk a válaszadó nagyon szimpatikus amerikai fiatalember gondolataiban. Ez egy stílusos, fiatalos és hatásos kis videó, ami az „Education is the key” kijelentést igyekszik cseppet elcsépelt, de kreatív módon bizonyítani. Pár kattintás után kiderült, hogy a szimpatikus fiatalembert Suli-nak hívják (a magyar suli szleng szót az angol nyelvvel párosítva mókás szókapcsolatok olvashatók a fiú lapján, pl. Suli-Breaks) és Spoken Word címen sorozatban jelentet meg fontos, például oktatási problémákkal foglalkozó rövid, de hatásos videókat Youtube-csatornáján.

Nagyon vágytam már egy olyan tweet-re, ami valamilyen véleményt is megfogalmaz a módszerrel kapcsolatban, nem csak címszavakat közöl. Íme egy ilyen tételmondat: #Gaming can improve #problem-solving, #creativity, #risk assessment, and risk taking: http://www.trainingmag.com/content/game-based-learning-corporate-world …  A Gaball Project, melynek a profilképére írt felirat a „Game based language learning”-et hirdeti, egy könyv ismertetőjét osztotta meg, melynek címe nemes egyszerűséggel Problem-Based Learning for Teachers. Egyrészt érdekes, hogy ez körülbelül az ötödik fajta helyesírás, amivel találkozom (ki-ki kötőjellel, ki-ki anélkül, van aki egybeírja, és mindenki máshogy alkalmazza a nagy kezdőbetűket), másrészt ettől a könyvtől beindult a szakmai nyáltermelődésem. Milyen egyszerű is lenne az élet, ha magyar nyelven, vagy ha angolul is, de legalább nálunk is kiadnának olyan könyveket, amik ilyen konkrétan és színtisztán a PBL-lel foglalkoznak! Az ismertetőből ez a mondat különösen megfogott: Problem-Based Learning for Teachers is a book of questions and inquiry processes, not a book of answers. Tetszik ez a hozzáállás, hiszen a PBL valóban akkor működik a leghatékonyabban, ha a meglévő - a módszerre jellemzően, és nem véletlenül hiányos és rosszul definiált - módszertant a pedagógus saját egyénisége és a diákcsoport ismerete egészíti ki. Amikor megláttam, hogy az oldalon található egy PDF-link, megszédültem örömömben, de sajnos ez csak az ismertető PDF-változatához navigál. A kötetet egyébként az Amazonon lehet megrendelni. Mindenképpen felírom a kívánságlistámra.

A tweet-ek között olyat is találtam, ami segítségkérést fogalmaz meg. Egy tanár úr jó projekt és PBL feladatokat keres tizedikes haladó matematika csoportja számára. Nyilván ő is körülnézett az ilyen témában posztolt tweet-ek között, de ahogy nekem is, neki is konstatálnia kellett, hogy legfeljebb elvétve találni az interneten konkrét PBL-feladatokat, alapvető módszertani leírásokat - amikből kiindulva már a pedagógus feladata gyakorlatokat összeállítani - viszont annál inkább.

Sajnos ez a keresés bővelkedik az olyan tweet-ekben is, amikre rögtön ráharaptam, de hibás linkeket tartalmaznak. Nem tudom mi ennek a tömegjelenségnek az oka, de újra, meg újra elszomorít.

Az utolsó érdekesnek tűnő találatot a legnépszerűbbek közül a Teaching Commons, vagyis a chicagói DePaul Egyetem „collaborative teaching and learning resource program”-ja tweetelte. Ez egy rövid, de velősPBL-leíráshoz irányít, ami 7 pontban írja le a módszer legfontosabb sajátosságait. A cikk szerzője a bevezetésben leírja, hogy valami mást keresett, amikor rátalált az alább lehivatkozott a Probléma Alapú Tanulásról szóló tanulmányra, ami nem csak nagy rálátást kínál, de emlékeztet is, hogy mitől olyan erős stratégia a PBL. A recenzált tanulmány egyébként a következő: Graaff, E. D., and Kolmos, A. (2003) Characteristics of problem-based learning. Mégegy tétel a felhasználható szakirodalmak listáján, már csak a szaknyelvi angoltudásomat kéne ilyen szintre fejlesztenem.

Ez volt tehát életem első Twitter hashteg-keresése, aminek tapasztalatait nehéz függetlenítenem maga a Twitter okozta meglepetésektől, de megpróbálom. Úgy tapasztaltam, hogy a PBL-lel kapcsolatban egyelőre még ezen a nemzetközi színtéren is igen ritkák a kiterjedt, és folytatólagos diskurzusok, inkább a módszert népszerűsítő, és az arra frissen rátaláló, vagy használni akaró, de még nem tudó tartalmú tweetek a jellemzőek. De természetesen még ezek is fényévekkel nagyobb számban jelennek meg, mint amilyen arányban a módszer nevével egyáltalán a magyar szakirodalomban találkozni lehet.