Twitterhasteg elemzés avagy a #Problem Based Learning

Egy Twitterhasteg elemzés valószínűleg minden esetben kifejezetten érdekes tapasztalat. De ha az ember még életében nem látott Twitter-felületet, és a címben szereplő kifejezést is csak azért tanulta meg, hogy beleírhassa egy blogbejegyzés címébe, akkor az élményt akár még sokkolónak is nevezhetjük. Mivel ez a felület számomra újdonságot jelentett, és amúgy is nehezen ismerem ki magam az ehhez hasonló (és másmilyen) rendszerekben, megeshet, hogy olyan információkat is leírok, amik egy gyakorlott felhasználó számára evidensek, így nem lenne fontos megemlíteni őket. Ezért előre is elnézést kérek.

Az elemzés témáját adó kulcsszó kiválasztása nem okozott gondot, mivel az szinte magától talált rám. Amikor először rákerestem a hashtag szó jelentésére, rögtön egy tanároknak összeállított értelmező cikkbe botlottam bele. Ez több felsorolást is tartalmaz népszerű oktatási témájú hashtag-ekkel. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy rögtön az első Popular hashtags listán 7. helyen szerepel a project-based learning, ami szakdolgozati témám, a problem based learninget magába foglaló nagy módszertani halmaz megnevezése. Megörültem, és rögtön tettem egy keresési próbát a problem based learning hashtag-gel is. Rengeteg találat… Ezen komolyan megdöbbentem, miután itthon alig találni ezzel kapcsolatban szakirodalmat, és még tanári berkekben is többnyire csak kérdő tekintetek lesnek rám, ha megemlítem a diploma-munkám témáját, itt a Twitteren pedig a professzortól a „civileken” át az általános iskolás tanítónéniig rengetegen megemlítik ezt, mint köztudatban élő módszert.

Ahogy beírtam a #problem based learning varázsszót, rögtön megjelent körülbelül 20 ezzel kapcsolatos tweet. Ezek a legnépszerűbbek a témában. Az elsőt a 2000-ben megalapított CommLab India nevű eLearning szolgáltató cég osztotta meg. A beágyazott link egy blogbejegyzéshez navigál, amely 2014 január 10-én jelent meg a cég saját blogján, E-learning foreffective problem based learning címmel. A cikk általam is ismert információkat közöl a PBL módszerről, illetve hangsúlyozza az eLearning-gel való összekapcsolás nyújtotta hasznos lehetőségeket.

Egy júliusi tweet inspiráló címszavakat (PBL, MOOC, Collaborating…) halmoz egymásra egy posztban, és egy a MOOC-cal foglalkozóoldalra irányít.

Egy lejjebb megjelent tweet különösen hasznos lehet majd a későbbiekben a szakdolgozatom megírásakor. Címe alapján a belinkelt cikk a projekt- és a probléma alapú tanulás sajátosságait veti össze. Ez az összehasonlítás előkelő helyet foglal el a szakdolgozatom tartalomjegyzékében. Külön meglepetés, hogy a cikk nem csak az említett két módszerrel foglalkozik, de szót ejt a „valami alapú tanulás” egyéb ágazatairól is. A felsorolásban megtalálhatók olyanok is, amikről magyar nyelvű szakirodalomban még soha nem olvastam, mint például a Design-based learning, vagy a Studio-based learning.

Egy tweet-ben nagyon inspiráló Youtube videót találtam, „Why I hate school but love education” címmel. Azt hiszem sokan a pedagógia szakról magunkra ismerhetnénk a válaszadó nagyon szimpatikus amerikai fiatalember gondolataiban. Ez egy stílusos, fiatalos és hatásos kis videó, ami az „Education is the key” kijelentést igyekszik cseppet elcsépelt, de kreatív módon bizonyítani. Pár kattintás után kiderült, hogy a szimpatikus fiatalembert Suli-nak hívják (a magyar suli szleng szót az angol nyelvvel párosítva mókás szókapcsolatok olvashatók a fiú lapján, pl. Suli-Breaks) és Spoken Word címen sorozatban jelentet meg fontos, például oktatási problémákkal foglalkozó rövid, de hatásos videókat Youtube-csatornáján.

Nagyon vágytam már egy olyan tweet-re, ami valamilyen véleményt is megfogalmaz a módszerrel kapcsolatban, nem csak címszavakat közöl. Íme egy ilyen tételmondat: #Gaming can improve #problem-solving, #creativity, #risk assessment, and risk taking: http://www.trainingmag.com/content/game-based-learning-corporate-world …  A Gaball Project, melynek a profilképére írt felirat a „Game based language learning”-et hirdeti, egy könyv ismertetőjét osztotta meg, melynek címe nemes egyszerűséggel Problem-Based Learning for Teachers. Egyrészt érdekes, hogy ez körülbelül az ötödik fajta helyesírás, amivel találkozom (ki-ki kötőjellel, ki-ki anélkül, van aki egybeírja, és mindenki máshogy alkalmazza a nagy kezdőbetűket), másrészt ettől a könyvtől beindult a szakmai nyáltermelődésem. Milyen egyszerű is lenne az élet, ha magyar nyelven, vagy ha angolul is, de legalább nálunk is kiadnának olyan könyveket, amik ilyen konkrétan és színtisztán a PBL-lel foglalkoznak! Az ismertetőből ez a mondat különösen megfogott: Problem-Based Learning for Teachers is a book of questions and inquiry processes, not a book of answers. Tetszik ez a hozzáállás, hiszen a PBL valóban akkor működik a leghatékonyabban, ha a meglévő - a módszerre jellemzően, és nem véletlenül hiányos és rosszul definiált - módszertant a pedagógus saját egyénisége és a diákcsoport ismerete egészíti ki. Amikor megláttam, hogy az oldalon található egy PDF-link, megszédültem örömömben, de sajnos ez csak az ismertető PDF-változatához navigál. A kötetet egyébként az Amazonon lehet megrendelni. Mindenképpen felírom a kívánságlistámra.

A tweet-ek között olyat is találtam, ami segítségkérést fogalmaz meg. Egy tanár úr jó projekt és PBL feladatokat keres tizedikes haladó matematika csoportja számára. Nyilván ő is körülnézett az ilyen témában posztolt tweet-ek között, de ahogy nekem is, neki is konstatálnia kellett, hogy legfeljebb elvétve találni az interneten konkrét PBL-feladatokat, alapvető módszertani leírásokat - amikből kiindulva már a pedagógus feladata gyakorlatokat összeállítani - viszont annál inkább.

Sajnos ez a keresés bővelkedik az olyan tweet-ekben is, amikre rögtön ráharaptam, de hibás linkeket tartalmaznak. Nem tudom mi ennek a tömegjelenségnek az oka, de újra, meg újra elszomorít.

Az utolsó érdekesnek tűnő találatot a legnépszerűbbek közül a Teaching Commons, vagyis a chicagói DePaul Egyetem „collaborative teaching and learning resource program”-ja tweetelte. Ez egy rövid, de velősPBL-leíráshoz irányít, ami 7 pontban írja le a módszer legfontosabb sajátosságait. A cikk szerzője a bevezetésben leírja, hogy valami mást keresett, amikor rátalált az alább lehivatkozott a Probléma Alapú Tanulásról szóló tanulmányra, ami nem csak nagy rálátást kínál, de emlékeztet is, hogy mitől olyan erős stratégia a PBL. A recenzált tanulmány egyébként a következő: Graaff, E. D., and Kolmos, A. (2003) Characteristics of problem-based learning. Mégegy tétel a felhasználható szakirodalmak listáján, már csak a szaknyelvi angoltudásomat kéne ilyen szintre fejlesztenem.

Ez volt tehát életem első Twitter hashteg-keresése, aminek tapasztalatait nehéz függetlenítenem maga a Twitter okozta meglepetésektől, de megpróbálom. Úgy tapasztaltam, hogy a PBL-lel kapcsolatban egyelőre még ezen a nemzetközi színtéren is igen ritkák a kiterjedt, és folytatólagos diskurzusok, inkább a módszert népszerűsítő, és az arra frissen rátaláló, vagy használni akaró, de még nem tudó tartalmú tweetek a jellemzőek. De természetesen még ezek is fényévekkel nagyobb számban jelennek meg, mint amilyen arányban a módszer nevével egyáltalán a magyar szakirodalomban találkozni lehet.