Egy konferencia tanulságai

-          avagy mire jó a blog, ha nem arra, hogy a bennrekedt gondolatok is teret kapjanak?

Az ÁVF-en április 9-10 között került megrendezésre a kétszintű érettségit felülvizsgáló TÁMOP konferencia. A nagy létszámú érettségi tárgyak (pl. matematika, magyar) esetében egy pedagógusok körében kitölttetett kérdőív, míg a kis létszámú érettségi tárgyak esetében (pl. gazdasági ismeretek, latin, egyéb idegen nyelvek), az érettségi tételkészítő bizottságának összefoglalt munkája és véleménye alapján rendeződtek vitára készen a szekciók. Az eredményeket előbb közel 30 perces prezentációban mutatták be, majd ezt vitaindító kérdések alapján, spontán szerveződő vita követte. Az egyes szekciók mindegyikén érettségiztetésben tapasztalt pedagógusok, illetve az Oktatási Hivatal kormánytisztviselői is részt vettek.

A következő „panaszok”, pontosabban fogalmazva detektált hiányosságok jelentek meg a vita során:

1.   A gyerekek nem tudnak beszélni. Nehezen kommunikálnak az érettségi helyzetben.

Minden szekción megfogalmazódott ez a probléma, a latint kivéve – persze előfordulhat, hogy ott elfelejtették említeni.

Tanári megoldási javaslat erre a problémára matek & informatika esetén: töröljük el a szóbeli részt. Ezt azzal indokolták, hogy se a matek, se az informatika tudáshoz nincs szükség beszédre, egyébként is könnyebben és tisztábban értékelhető egy kizárólag írásban beadott munka. – Matek emelt szinten azért megtartanák a szóbelit, hiszen ott a tételbizonyítás és egyéb feladatok miatt fontos szerepe van.

A moderátor személyes megjegyzése, hogy ezt követően informatika tantárgy esetén parázs vita alakult ki arról, mi értelme, milyen célja is van egyáltalán a tantárgynak.

2. A mai gyerekek nem tudnak levelet írni. Azt sem tudják mi az. Volt olyan osztály, ahova be kellett vinnem egy levelet, hogy megmutassam.

Tanári megoldási javaslat: gyakoroljunk. Megtanulják. Muszáj, mivel a nyelvi érettségin kötelező feladat levelet írni, ezért természetesen mindent meg kell tennünk, hogy fejlesszük ezt a készséget.

A moderátor személyes megjegyzése, hogy sajnos senkinek nem jutott eszébe az érettségit módosítani a gyerekekhez – és nem a gyerekeket az anyaghoz. Az internet terjedésére és a papírformátumú információhordozók haláltusájára való tekintettel írhatnának a gyerekek pl. e-mailt. Vagy blogot…

3.   Az integráció teszi tönkre az oktatást. Az okos gyerekeket visszahúzzák a lemaradók.

A moderátornak itt nincs megjegyzése…

4.  Nálam mindenféle „diszes” gyerekek ne érettségizzenek! Válasszanak mást!

A nem kötelező érettségi tárgyak állandó mantrájává vált, hogy lehet választani. Aki azt az adott tárgyat választja, gondolja komolyan, és akinek csak a százalék kell, menjen pl. énekre, az kevesebbet árt. A moderátor jelezné, hogy természetesen akár szociogram is rajzolható volna abból, melyik tantárgy melyiket javasolja maga helyett azoknak, akik „csak” szeretnének egy érettségit.

5.  Ne mondd, hogy kevés az óraszámod! Ott a 10%!

Második mantraként említendő a kerettanterv által engedélyezett, bármilyen órára felhasználható 10%-os keret. A moderátor szomorúan vette tudomásul, hogy legalább akkora harc folyik ezekért a pedagógusok között, mint az alapítványok esetében adónk 1%-áért.

6.  Az általános iskolából már úgy jönnek ki a gyerekek, hogy le vannak maradva! Be kell pótolnom a hiányosságaikat.

A moderátor személyes megjegyzése, hogy ezek szerint valószínűleg már az óvodából is lemaradva jönnek ki a gyerekek. Sőt, a bölcsődei oktatási folyamatok fejlesztésére is komoly figyelmet kellene fordítani…

7.  Végül az egyik legérdekesebb tanulság is megfogalmazódott. „Nem az érettségivel van alapvetően a baj, hanem az oktatási folyamattal. És azon belül is, akik a leginkább nem tudnak semmit, azok a leendő tanár szakosok.”

Komolyan vehető probléma: a két szintű érettségi két szintje leginkább dísz, az emelt szintet senki nem követeli meg valójában, eltekintve 1-2 egyetemtől. Pedig – a tanárok álláspontja alapján – ez volna az értelme a rendszernek. Válassza a középszintet, aki nem tanulna tovább, és az emeltet, aki kacsintgat az egyetemre. Szerintük ezzel a szabályozással az egyetemre bejutók száma is csökkenne, és jelentősen kisebb lenne az első év okozta lemorzsolódás. Ráadásul így megoldható lenne az a probléma is, hogy a követelményszintek érettségin összecsúszni látszanak, egyes tárgyaknál (pl. latin) már most elválaszthatatlan az emelt és közép szint egymástól. Átgondolásra javasolt gondolat.

Forrás:

• http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop318_minosegfejl ;
• A konferencián készített saját szekciójegyzetek.