Mit vár el az információs társadalom az oktatási intézményektől...?

Avagy hogyan hat a nevelési-oktatási intézmények szereplőire a 21. században már-már alapfogalommá váló információs társadalom?

Az oktatási folyamatok és ennek következtében az iskola arculatának megváltozása megkérdőjelezhetetlen ha a mai folyamatokra tekintünk. Változások érzékelhetők az élet minden egyes területén. Sokakban pánikot kelt a ,,rohanó világ" jelzővel illetett mindennapok megélése. A mérhetetlen gyorsaságot pedig hajlamosak vagyunk összekapcsolni a technológiai újítások sebességével. Mondván annyi technikai eszköz vesz minket körbe, amennyi csatornán keresztül már képtelenség a információkat feldolgozni és befogadni. Nos, ehhez véleményem szerint megfelelő, kritikai és tudatos attitűd szükséges. Ha tudjuk használni azon eszközöket, melyek segítenek minket az információk szelektálásában (pl. RSS olvasó) és mi magunk is tudatosabban látogatunk bizonyos tartalmakat, akkor egy idő után az információkezelés nem fog nehézséget okozni és nem érezzük majd, hogy elvesztünk a sok adat között.

Hogy mit vár el az oktatási intézményektől az információs társadalom, ahhoz érdemes definiálni a fogalmat. Tudományterületenként változhat az értelmezése. Az alábbi tanulmánykötetben rendkívül sok oldalról közelítik meg a szerzők a témakört. Néhány tanulmány elolvasása után egyértelművé válik, hogy pontos definíciót nem lehet adni. Saját megfogalmazásom az olvasottak alapján egy olyan élettér, amelyben az információk mennyisége, azok áramlási sebessége, az ezeket megtámogató kommunikációs csatornák szubkultúráktól függetlenül hatnak szociális kapcsolatainkra, egyéni életvezetésünkre.

Az információs társadalom elvárásai intézményenként változnak, több dolog azonban biztosan közös. Az információszerzés hogyan-ja és mikéntje. Azon a problémán túlléphetünk, hogy túl sok az információ és nem tudunk vele mit kezdeni. A nevelési-oktatási folyamatok alakításánál sorra kell venni azoknak az alkalmazásoknak és eszközöknek a listáját, ami segítheti a pedagógus munkáját és a tanulók tanulási folyamatának lehető legeredményesebb megvalósulását.
Az információs társadalom pedagógusának rendelkeznie kell digitális kompetenciával. Csak úgy, mint a tanulóknak. A digitális eszközök beépítése az oktatási folyamatba nagyban megkönnyítheti a munkát. Nem lehet kifogás az a hozzáállás, hogy a pedagógus nem ebbe született bele.
Mivel a technológia oly' mértékben változik napról-napra, akár óráról órára, hogy egy digitális bennszülöttnek titulált gyereknek pont annyira meg kell tanulnia az új eszközök és alkalmazások használatát, mint annak a pedagógusnak, akinek esetleg egy számítógép bekapcsolása is gondot okoz.

Tehát az információs társadalom egyik kimondott vagy kimondatlan elvárásának, hogy használjunk digitális eszközöket a tanulási-tanítási folyamatban,  létjogosultsága van minden életkorban.

,,A tanár többé nem jelenhet meg az osztályban a tudás és az információk egyedüli és kizárólagos forrásaként. Az információk átadásán túl ki kell alakítania a diákokban azt a kritikus szemléletet is, amellyel az információk igazságtartalmáról dönteni tudnak." (Lévai, A pedagógus szerepe az információs társadalomban)

A fenti, Lévai Dórától vett idézet kiemeli a számomra legfontosabbat. A kritikus szemléletet. Hogy mit vár el az információ társadalom az oktatási intézményektől, bizonyára sokan sokfélét válaszolnánk. Számomra azonban két dolgot üzen az elvárás. Használjunk digitális eszközöket, tudatosan, aminek segítségével attitűdünkben tükröződhet az információkkal szembeni kritikus hozzáállás.

Felhasznált irodalom:

1. Ollé János-Papp-Danka Adrienn-Lévai Dóra- Tóth-Mózer Szilvia- Virányi Anita: Oktatásinformatikai módszerek, tanítás és tanulás az információs társadalomban. URL-je
 2.  Digitális állampolgárság a információs társadalomban
3. Az információs társadalom, Gondolat-Új Mandátum, Budapest 2007